Minden átigazolási időszaknak megvan a maga legnagyobb és egyben legtovább nyújtott sztorija – idén Paul Pogba szolgáltatja a mindennapos témát. És amíg arra várunk, hogy ügynöke: Mino Raiola, a Juve és a MU nyélbe üsse a futballtörténelem legnagyobb játékosüzletét, lassan ráfordultunk a transzferablak utolsó  hónapjára.  Így jó lehetőségünk kínálkozik, hogy megvizsgáljuk: az EB alatti pangás után a július mennyire forrósította fel a menedzserek és ügynökök közti randivonalakat, és összefoglaljuk a nyár eddigi legnagyobb igazolásait, egyrészt  a játékosok árait vizsgálva, másrészt az általunk szubjektíven izgalmasnak vélt játékosmozgásokat figyelve. 

1.  Gonzalo Higuain
Életemben nem gondoltam volna, hogy az argentinért még valaki hajlandó lesz valaha ennyi pénzt kidobni az ablakon kiadni. Míg a Napoli elnöke, Aurelio De Laurentiis árulónak nevezte, amiért pont a Juvéval egyezkedik a csatár, a kamerákon kívül a markába röhögött azon, hogy Allegriék hajlandóak voltak kiköhögni “El Pipita” kivásárlási árát. Nem mondom, a tavaly szerzett 36 bajnoki gólja majd hiányozhat Nápolyból, de érzésem szerint ez volt karrierjének csúcspontja. Csoda lenne, ha még egy ilyen jó szezont futna, bár a Juvéban természetesen meglesznek azok a társak, akik a lábára tudják adni a labdát. A 90-ből 25 milliót pedig Arkadiusz Milikre költöttek a kékek, aki meghatározó játékosa lehet a csapatnak. Egyértelműen Higuain pótlására érkezett; kétlem, hogy két évnél többet maradna.

higuain

2. Hulk
Givanildo Vieira de Sousa, aka Hulk nem először igazol a Távol-Keletre. A brazil csatár megjárta már Japán három csapatát is Szapporón keresztül Tokióig, most pedig a mesés fizetésekkel kecsegtető kínai klubok közül választott magának egyet, méghozzá a Sanghaj SIPG csapatát, amely csak kicsivel adott ki érte több pénzt, mint előző klubja, a Zenit Szentpétervár négy éve a Portónak – akkor 55 millió, most 55,8 millió eurót volt az ára. Egyébként hozzá hasonlóan Kínába igazolt az olasz válogatott Graziano Pellé, akit a Shandong Luneng vett meg 15 millió euróért a Southamptontól. Hulk pedig már gólt is szerzett Sven-Göran Eriksson csapatában, ahol Asamoah Gyannal került egy csatársorba, hozzá hasonlóan mesés fizetésért, heti 320 ezer fontért – ha hinni lehet a 101greatgoals híreinek. Emiatt is volt kihagyhatatlan a felsorolásunkból – innentől érdemes lesz figyelni, vajon befér-e még valaha a válogatott keretbe, ahol az idei Copán mindössze 24 percet kapott a csúnyán leszereplő brazil nemzeti csapatban.

zenit-st-petersburg-hulk-shanghai-sipg-chinese-super-league_3492791

3.  Henrih Mhitarjan
Ugyan Raiola jelenleg Pogba árát próbálja világrekordméretűre srófolni, és valószínűleg a saját ügynöki jutalékát is, azért egy játékost már átsegített az Old Traffordra. Az örmény Miki is az ő ügyfele, és 42 millió eurót csengetett ki érte Mourinho. Ha Pogba tényleg megérkezne még a keretbe, akkor Mou rögtön az első adandó alkalommal túlköltekezné Louis van Gaalt, aki 200 millióig sosem merészkedett, a portugál viszont elérné ezt a határt, ha Pogba ára megüti a 120-at. Ami a Unitednek Mhitarjan, az az Arsenalnak Xhaka, a ManCity-nek pedig Sané: okos igazolások a középpályára, hasonló áron. Igaz, mindkettőjük drágább volt, mint Mihtarjan; előbbi 45, utóbbi 50 millió eurót ért meg.

4. Mario Götze
Götze átigazolását látva rögtön a dortmundi fanatikusok képe rémlett fel bennem, de kötve hiszem, hogy ő is összeszorított segglukkal alszik az első Bayernnek rúgott mesterhármasáig. Az apró játékmester nem lett jobb játékos a bőrnadrágosoknál eltöltött évei alatt, legfeljebb gazdagabb (mind a pénzügyeket tekintve, mind pedig a címeket). A játékán időnként már a fásultság jelei mutatkoztak, a válogatottbeli szereplése is hagyott maga után némi kívánnivalót, tavaly pedig már úgy tűnt, hogy elveszhet a süllyesztőben, így számára a lehető legjobb pillanatban jött a dortmundi mentőöv. Időnként úgy tűnik, a Klopp-éra óta kinevelt Borussia-klasszisok csak ott működnek; kicsit hajaznak a Blöff című film kutyájára, akit megkapsz ajándékba, de mindig visszaszökik (Lewandovski hiba a rendszerben). A váltással Götze rosszabbul nem járhat, a jó játéka talán a futball élvonala mellett a válogatottba is visszavezetheti. A Dortmund igazolásai egyébként Mariótól eltekintve is szót érdemelnek: egy zsáknyi futballistával erősítették meg a keretüket. A friss Európa-bajnok Guerreiro a balhátvéd posztjára érkezett, és két csodatinit vettek: a dán bajnokságban pallérozódott Emre Mor megvétele pár éven belül hatalmas fegyvertényt jelenthet, míg a Rennestől érkezett Dembélé cseleitől már a szezon elejétől sokat várhatnak Tuchelék. A sort még lehet folytatni Bartrával, őt autózta körbe csúnyán Bale az emlékezetes Copa del Rey-döntőn, és rajta kívül még egy spanyol érkezett, az Osasuna fiatal középpályása, Mikel Merino. A ballábas játékos 20 éves korára összeszedett 67 meccset, ami annak ellenére, hogy másodosztályú a csapata, megsüvegelendő. Schürrle és Rode két kipróbált, sokat látott Bundesliga-játékos, egyikük sem klasszis, de kifejezetten sok melót tesznek le a pályán, így biztosan számít majd rájuk Tuchel mester.

Schürle-Götze

5.Renato Sanches
Mindenképp szólni kell a nagy ellenlábasról is. A Bayern is igazolt már – mint utólag kiderült – Európa-bajnok játékost. A Benficától érkezett a bajorokhoz a bestiális adottságokkal rendelkező Renato Sanches. A fiatal portugál a tavalyi szezonban mutatkozott be a Benfica első csapatában, és rögtön a második kezdőként lejátszott meccsén irtózatos bombával büntette az Académica Coimbra csapatát, ezzel rögtön berobbanva a köztudatba. Bár a bajorok nem állnak rosszul semmilyen poszton, a középpályájukra elfér egy ilyen játékos. Vidalnak érdemes lesz felkötnie a gatyáját, mert Sanches nem tűnik félős fajtának… Ancelotti a középpálya mellett a védelmet erősítette meg: a Dortmundtól érkezett Hummels. Belegondolni is félelmetes: ha összeáll a Lahm – Hummels – Boateng – Alaba sor, az valószínűleg a világ leglabdabiztosabb hátsó négyese lesz.


6. Michy Batshuayi
A belga srác, aki a neve alapján a Tekken 3-ba is beleillene, gyorsan megismertette magát a magyar futballrajongókkal, amikor az EB nyolcaddöntő Magyarország-Belgium meccsén csereként beállva az első labdaérintéséből gólt szerzett. Pontosan egy héttel később már a Chelsea játékosa lett. Még a torna alatt orvosi stábot küldött a Chelsea a belgák franciaországi táborába, hogy előkészíthessék a szerződése aláírását, és végül – túllicitálva a West Hamet és a Juventust – kb. 40 millió eurót fizetett érte a Marseille-nek. A 22 éves “Misi” 17 gólt lőtt tavaly a francia bajnokságban, és hat meccs alatt négyet az EL-ben, ezzel a mutatóval pedig komoly nyomást gyakorolhat az ellustulni látszó Diego Costára a londoniak támadósorában.

544378268-chelsea-unveil-new-signing-michy-batshuayi

7. Miralem Pjanic
A nyári transzferablak egyik fő költekezője idén a Juventus, amely a már említett Higuainon kívül a középpályára is bevásárolt: 32 millió euróért érkezett Pjanic. Muszáj is lesz valahogy Pogbát pótolni, a bosnyák védekező középpályás pedig posztra érkezett, Higuainnal ellentétben nem is áron felül. A Transfermarkt 35 millióra  taksálta, ráadásul Serie A-n belül váltott klubot, tehát a közeggel nem kell nagyon ismerkednie. Nem úgy, mint a horvát Marko Pjacának, aki az EB-n nagyon jó benyomást tett,  és 23 millió eurót hozott a Dinamo Zagreb konyhájára. Hogy a left-winger Pjaca mennyire fér bele az Allegri-féle 3-5-2-be, az persze kérdéses, Kingsley Comannak például nem volt helye itt.

coynoeqxeaacu97

8. N’Golo Kanté
Várható volt, hogy ha nem is az összes, de egy-két fontos alapember elhagyja az angol bajnok Leicester Cityt. Azt hittem, hogy Kanté kiválása  elindít egy dominót, de mivel a csapat sztárja, Jamies Vardy már korábban jelezte , hogy marad Ranieri karjaiban, a kedélyeket nem nagyon korbácsolta fel a francia távozása. Mondjuk ha Mahrez is dobbant, bajban lehetnek a Rókák, akiket persze annyira nem kell félteni, hiszen megmutatták, hogy a váratlan igazolásaikkal képesek ütőképes csapatot összeállítani  – így a Kantéért kapott 35 millió euróról is feltételezhetjük, hogy okosan fektetik be. No meg persze velük kapcsolatban még mindig ott van a fejekben, hogy ha nemzetközi kupaszereplést érő helyen végeznek, az már szép teljesítmény, pláne hogy maga Ranieri is a kiesés elleni harcról beszélt a jövő év terveit illetően. Ügyes porhintés az öreg olasztól, aki már csaknem felélte Kanté árát Mendyért és a CSZKA Moszkvából érkező Ahmed Muszáért. Londonba egyelőre nem ömlenek a játékosok, akikért Conte eddig pénzt kiadott, mind rajta van ezen a listán. Mondjuk a Chelsea-nél nem is a kerettel voltak tavaly a legfőbb gondok; Kanté mindenesetre jó húzás volt a középpálya stabilizálása érdekében.

9. André Gomes
Minek csatárt venni, ha olyan támadóid vannak, mint Iniesta-Rakitic-Busquets? Oké, lesérülhet egyszerre akár kettő is közülük, és nem árt, ha van egy pengés portugál még a padon, de én itt inkább a Barcelona olykor-olykor feltűnő “inkábbnálamlegyencseremintnáladkezdő” felfogását vélem felfedezni ebben az üzletben, és mivel tudható, hogy Florentino Pérez is bejelentkezett a Valenciánál a portugálért, még inkább érthető az akció. És ha már egy ígéretes középső középpályással gazdagodott Luis Enrique (miközben 35 millió euróval szegényedett), elhozta a Villaeralból a balszélső Denis Suarezt is. Azért a védelemre is gondoltak a katalánok, és a PSG-től megvették Lucas Digne-t 16,5, a szupertehetségnek kikiáltott Samuel Umtitit pedig a Lyontól 25 millióért. Csatárgondokkal pedig annyira nem küzd a Barca.

10. Vincent Janssen
Róla korábban már esett szó a blogon, az AZ Alkmaarból érkező holland gólkirály a Tottenham csapatát választotta új állomáshelyéül. Kissé értetlenül álltam a döntése előtt; nehéz elképzelni, hogy Pochettino mester átállna a kétcsatáros játékra, de azt is, hogy Kane egyszer csak a padon találja magát. Márpedig Janssen számomra többnek tűnik, mint egy jó cserejátékos; 22 millió eurós ára is ezt mutatja. Az Angliába igazoló holland gólkirályoknak elég komoly történelme van, Kuyttől kezdve van Nistelrooyon át egészen Afonso Alvesig, illetve a Manchesterben egyelőre felsülő Depayig. Kérdés, hogy a korábbi alkmaari csatár melyik pályán indul meg. Az biztos, hogy a kezdőcsapatig nagyon hosszú út vezet számára, de a Spurs előtt nagyon hosszú idény állhat, így biztosan lesz lehetősége bizonyítani. A sarkantyúsok egyelőre jól sáfárkodnak a büdzséjükkel, diszkontáron szerezték meg a már PL-proven Wanyamát, aki viszont könnyen a kezdőcsapatban is találhatja magát. A távozó oldalon egyelőre nincsenek konkrét nevek, de azt rebesgetik, hogy a Bentaleb, Carroll, Chadli, N’Jie sor már nem sok sót eszik meg a White Hart Lane-en.

vincent_social_730


11. Marten de Roon
Az ő neve sokaknak valószínűleg nem sokat mond, azonban a Serie A egyik legjobb védekező középpályásáról beszélünk, akinek a 15 millió eurós bezsákolása az Atalantától nagy fegyvertény lehet a frissen feljutó Boro számára. A holland játékos remek formában játszott tavaly, 3,4 szerelést mutatott be átlagosan meccsenként, és mindezt megfejelte 3,7 labdaszerzéssel. Ha nem is tőle lesz hangos a sportsajtó a következő szezonban, annyi biztos, hogy a nagy múltú csapat esetleges jó szereplésének egyik letéteményese lehet. Karanka belehúzott az átigazolások terén, próbálja csapatát felvértezni a Premier League küzdelmeihez szükséges erényekkel. Bár kérdéses, hogy mennyire jön be, de nagy dobás lehet Viktor Fischer megszerzése. A Football Manager sorozat szerelmeseinek sokat mondhat a dán támadó neve, de ha elkapja a fonalat, akkor gyorsan az angol bajnokság csillagává nőheti ki magát. Bár Negredo első angliai kiruccanása nem annyira sült el jól, a spanyol támadó megint itt próbal szerencsét.  Talán az ő stílusának jobban fekszik majd a valószínűleg átmeneti időszakban lévő Boro. Ha megmaradtak a Championshipből a beidegződések, biztosan fejbe rúgják majd párszor a Valenciától kölcsönbe érkező csatárt. Márpedig ha eltalálják, be is szokta nyomni… Kapuvédőket is igazolt Mourinho korábbi segítője, megérkezett a saját nimbuszát minden erejével romboló Victor Valdés, majd pár héttel később az Aston Villa egyetlen elfogadható teljesítményét (ez túlzás, hisz Gueye játéka is kiemelkedő volt) nyújtó Guzant is leigazolták. Ha Valdés folytatja azt, amit az elmúlt három-négy évben művelt, akkor készülhet újra a tartalékbajnokságra.

12. Hatem Ben Arfa
A jó öreg Hatem (na jó, csak 29 éves) már több ígéretes klubváltáson van túl, de amikor 2010-ben a Newcastle-höz igazolt Marseille-ből, nem igazolta tehetségét. Aztán úgy megrekedt, hogy 2015-ben több kölcsönbeadás után egyszerűen elengedték a Szarkák: ingyen ment a Nice-be. Ott azonban 2015 januárjától idén tavaszig valami csodát tettek vele (pláne úgy, hogy csak augusztustól lehetett a keret tagja), de az elmúlt szezonban a csapat a negyedik helyre repült a Ligue 1-ben, Hatem pedig szélső létére minden második meccsén betalált a bajnokságban, 17 gólt lőve. Ezért is vált válogatásunk egyik érdekes darabjává. Na meg azért is, mert Nizzában foghatják a klubtulajok a fejüket, hogy anno csak egyéves kontraktust kötöttek vele, hiszen így ismét ingyen igazolhatóvá vált! Holott a PSG-nek legalább 10 millió eurót kellett volna fizetnie érte piaci értéke alapján…Így viszont ingyen ment Párizsba, ahol csak egy petit-vel nagyobb a bizalom, két éves szerződés járt neki.

yhxmh97g5yn553li17tdmwd69k9mdu

13.Ganso
A Sampaoli kezei alatt újjáalakuló Sevilla több kulcsemberét is elvesztette. A héten Gameiro is eligazolt, így csatlakozott a Banega, Krychowiak sorhoz, hogy csak a nevesebb távozókat említsük. Jorge Sampaoli sem volt rest, tulajdonképpen rögtön mindenkit pótolt. A Gameiro távozásával keletkező űrt, pontosabban a kieső gólokat a Toulouseból érkező Ben Yeddertől, valamint a kölcsönvett Viettótól várja majd, de ami talán fontosabb: ki szórja a zsugákat Banega Interbe igazolása után? Nos, ez a hosszú évek óta minden komoly csapat által körülrajongott Gansónak lesz a feladata. A brazil irányító 26 éves korára jutott el Európába, ami nem feltétlenül szerencsés, de ha már így alakult, akkor a dél-amerikai futballt kívülről-belülről ismerő Sampaoli keze alatt lesz talán a legkönnyebb dolga adaptálódni – már ha egyáltalán adaptálódnia kell. Az innovatív szemléletű sikeredző csapatára mindenképp érdemes lesz odafigyelni: egyelőre az edzőmeccseik során olyan játékot játszatott a következő szezon Európa Liga-győztesével, amit Európában kevesektől látni. Az persze nagy kérdés, hogy mire megy ezzel a tengeren innen…

+1. Zlatan Ibrahimovic
Ibraáért karrierje során összesen 169,1 millió eurót csengettek ki csapatai (ezzel a második Di Maria mögött, akiért 179-et!), de most először fordult elő, hogy úgy kerül át a játékjogának tulajdona egyik klubtól a másikhoz, hogy azért nem kell fizetnie senkinek. Így lett Ibra a mostani átigazolási szezon zápkakukktojása. Ki lenne az, aki nem akar ingyen egy olyan játékost, aki a Ligue 1-ben 38 gólra képes még 34 évesen is? Előtte ugyanitt 19, illetve 26 találatot jegyzett, a MU játékából pedig egy dolog nagyon hiányzott tavaly: a gól. Kétségkívül nagy segítségére lehet a csapatnak, hogy visszajusson az angol top 4-be 1-2 év alatt. Brandmenedzselés szempontjából pedig tökéletes húzás volt a svéd leigazolása Ed Woodwardéktól, akik az alapból komoly marketingpotenciállal  MU-t és a hasonló értékekkel bíró Mou-t Zlatannal próbálják felvértezni. Hogy aztán a PR-bomba jól sül-e el, és nem lesz-e áldozata egy tehetséges Rashford, vagy egy másik dudást a csárdában nehezen viselő Rooney, az nyilván José boszorkánykodásainak függvényében dől el.

Az átigazolások adatait a Transfermarkt szolgáltatta, a játékosok statisztikáit pedig a WhoScored.com, a borítóképen Mino Raiola látható.

Kovács Soma – Pató Márton

Advertisements