Keresés

Fociológus

A VÖRÖS BIKA SZÁRNYÁN II. – RANGNICK, AVAGY A MODERN NÉMET FUTBALL MEGTEREMTÉSE

Az RB Leipziggel foglalkozó sorozatunk második részében a mesterterv mögötti alakkal, Ralf Rangnickkal foglalkozunk. Miközben végigkövetjük pályafutását Stuttgarttól Lipcséig, betekintést nyerünk a ’80-as, ’90-es évek gőgös német futballtársadalmába, majd pontokra szedve megtudjuk, hogy mi kell a sikeres Red Bull modellhez, remélhetőleg átfogó képet kapunk a modern német labdarúgás egyik megalkotójáról, Ralf Rangnickról. Lass uns gehen!

“A VÖRÖS BIKA SZÁRNYÁN II. – RANGNICK, AVAGY A MODERN NÉMET FUTBALL MEGTEREMTÉSE” Tovább olvasása

A VÖRÖS BIKA SZÁRNYÁN I. – A LIPCSEI SIKERSZTORI HÁTTERE

Sablonból kivágott, műanyag, a hagyományokat földig tipró céges csapat. Hogyan kötött ki a Red Bull a futballéhes Lipcsében, miért gyűlölik őket, és hogyan próbál ezen kozmetikázni a legújabb német sikersztori szállítója? Az RB Leipziggel foglalkozó írás első részében ezekre keressük a válaszokat.

“A VÖRÖS BIKA SZÁRNYÁN I. – A LIPCSEI SIKERSZTORI HÁTTERE” Tovább olvasása

Ki mondta, hogy nem lehet saját focicsatornád?

Mit számít a szánalmas Spíler TV-es médiahajcihő, egy sportcsatornának nevezett valami, ami egyetlen műsort sugároz a hét 168 órájában? Mit számít, hogy adók születnek vagy szűnnek meg, miközben egymás között dobálgatják évről-évre drágábban a különböző futballbajnokságok közvetítési jogait? 2016-ban már olyan mindegy, annyira tele van az internet teljesen tisztességes streamoldalakkal, ahol már nem csak ukrán kommentátorral megberhelt, akadozó  Al-Jazeera  közvetítést lehet látni. Sőt az ember nem csak válogathat a streamek közül, létre is hozhat sajátot. És ha ügyesen építkezik, közvetítheti a Wembley-ből saját csapatának a meccsét, több százezer néző kedvére, ahogy azt a Spencer FC csapata tette.
“Ki mondta, hogy nem lehet saját focicsatornád?” Tovább olvasása

FÉLELEM ÉS RESZKETÉS KÉTSZER NEGYVENÖT PERCBEN- A rettegéskezelés fontossága a sportban

Miért okoz földöntúli örömöt és megkönnyebbülést, ha hétvégén győz a csapatunk? Miért működik „menekültszigetként” a labdarúgás, és miért érezzük magunkat becsapva, átverve manapság? Ernest Becker nyomán eljuthatunk a számtalan válasz egyikéhez.

“FÉLELEM ÉS RESZKETÉS KÉTSZER NEGYVENÖT PERCBEN- A rettegéskezelés fontossága a sportban” Tovább olvasása

Zsidó MTK, keresztény FTC? -avagy az Aranycsapat előtti aranykor gyökerei

Szegedi Péter: Az első aranykor. Akadémiai Kiadó, 2016.

A magyar futball narratívái erősen Aranycsapat-centrikusak. Puskásék az utókor számára sokáig frusztráló bezzeg-gyereknek számítottak, elvégre minden idők egyik legjobb focicsapatát, amely egy mindössze 93 ezer négyzetkilométeres, tízmilliós országot képviselt, nehéz akár megközelíteni is – ezért van, hogy minden örökranglistán Top Tenes, tehát hazai elődeit is felülmúlja. Ez sem indokolja azonban, hogy megfeledkezzünk a történeti-társadalmi kontextusról, amely a kivételes teljesítmény hátterét biztosította, arról a miliőről, amelyben a magyar futballkultúra és szakmai tradíció kifejlődött, és arról, hogy hazánk már a II. világháború előtt VB-ezüstérmes válogatottat és a nívós Közép-európai Kupát elnyerni képes klubcsapatokat állított ki. Vagyis: arról, hogy 1945 előtt is volt már egy aranykorunk.

“Zsidó MTK, keresztény FTC? -avagy az Aranycsapat előtti aranykor gyökerei” Tovább olvasása

Magyarország, a(z egykori) futballolimpia-specialista

Futballfanná válásom idején mintegy természetesnek vettem, hogy mindig mi nyerjük labdarúgásban az olimpiát. Ez volt a közvélemény elvárása is – jellemző, hogy amikor a müncheni olimpián csak másodikak lettünk, a lengyelek győztes gólja után a döntőt közvetítő Szepesi a rádióban nem volt hajlandó megszólalni, percekig sértetten hallgatott. Pedig a fociban már akkor is a VB volt az igazi világverseny, de ha a magyarok nyerték az olimpiát, az egész világ felfigyelt: na, milyen új csillagokkal rukkol elő az első számú futballnemzet? Így lett világhírű Bene a tokiói olimpián, így került be a világválogatottba Novák és Szűcs 1968-ban – és mindezt az 1952-es, „Aranycsapat-csináló” győzelem készítette elő.

“Magyarország, a(z egykori) futballolimpia-specialista” Tovább olvasása

TOP 13+1 nyári transzfer EDDIG

Minden átigazolási időszaknak megvan a maga legnagyobb és egyben legtovább nyújtott sztorija – idén Paul Pogba szolgáltatja a mindennapos témát. És amíg arra várunk, hogy ügynöke: Mino Raiola, a Juve és a MU nyélbe üsse a futballtörténelem legnagyobb játékosüzletét, lassan ráfordultunk a transzferablak utolsó  hónapjára.  Így jó lehetőségünk kínálkozik, hogy megvizsgáljuk: az EB alatti pangás után a július mennyire forrósította fel a menedzserek és ügynökök közti randivonalakat, és összefoglaljuk a nyár eddigi legnagyobb igazolásait, egyrészt  a játékosok árait vizsgálva, másrészt az általunk szubjektíven izgalmasnak vélt játékosmozgásokat figyelve.  “TOP 13+1 nyári transzfer EDDIG” Tovább olvasása

Analfabéta francia indián és argentin katonaszökevény: Nestor Combin

Én az 1964-es párizsi francia-magyar rádióközvetítését hallgatva szerettem bele a labdarúgásba, ráadásul apám később gyakran hozott nekem Miroir du Footballt. A színes francia focimagazin – micsoda ritkaság volt ez a hatvanas évek szürke Magyarországán, pláne egy cucilista iparvárosban! – egyik sztárfigurája az egzotikus külsejű gólzsák, Combin volt…

“Analfabéta francia indián és argentin katonaszökevény: Nestor Combin” Tovább olvasása

Ma 50 éve volt: amikor mi lettünk a brazilok

Ez volt a legnagyobb magyar futballsiker, amit valaha láttam. A 3-1-et látva nemcsak itthon, hanem a világon mindenütt azt hitték: megvan az Aranycsapat utóda. Megsemmisítő vereséget mértünk a kétszeres világbajnok brazilokra, akiket egyúttal focivarázslóknak, a Copacabanán nevelkedett labdazsonglőröknek is tartottak. Minek köszönhettük azt, hogy a presztízsrangsorban visszakerültünk a csúcsra? Vegyük sorra az okokat!

“Ma 50 éve volt: amikor mi lettünk a brazilok” Tovább olvasása

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑